EN1337-7:2004 magyarázat – Gömb- és hengeres PTFE csapágyak a szerkezeti stabilitás érdekében

Az EN1337-7:2004 egy európai szabvány (EN), amelyet aEurópai Szabványügyi Bizottság (CEN)tervezésének, gyártásának és teljesítményének szabályozásáragömb és hengeres PTFE csapágyak. A 2004 márciusában megjelent változat felváltotta a 2000-es kiadást (EN1337-7:2000), és mára nemzeti szabványként alkalmazzák az összes CEN-tagországban (beleértve az Egyesült Királyságot is, mint BS EN 1337-7:2004).

Az EN1337-7 kulcsszerepe az EU-val való összhang megteremtéseÉpítési termékekről szóló irányelv(89/106/EGK), ami azt jelenti, hogy az ennek a szabványnak megfelelő csapágyak viselhetik a CE-jelölést-, amely kötelező az EU piacra jutásához. A szabvány három hivatalos nyelven (angol, francia, német) létezik, a CEN-tagok által jóváhagyott lefordított változatok egyaránt érvényesek.

1, Hatály és kulcskizárások

Az EN1337-7 kizárólag agömb és hengeres PTFE csapágyak, amelyek kritikusak a szabályozott forgást és elmozdulást igénylő szerkezeteknél. A pontosság érdekében azonban világos határai vannak:

• Szögkorlátozások: Gömb alakú csapágyaka teljes bezárt szög (2θ) > 60° és a 2θ > 75°-os hengeres csapágyak nem tartoznak ide (lásd a szabvány 6. ábráját a geometriai hivatkozásokhoz).
• Hőmérséklet határértékei: A szabvány -35 fokos minimális üzemi hőmérsékletet határoz meg, a tervek szerint ezt a jövőbeni módosítások során -40 fokra is kiterjesztik. Az ezen a tartományon kívüli alkalmazások egyedi tervezést igényelnek, és nem vonatkoznak rájuk az EN1337-7 teljesítménykritériumai.
• Nyomaték kockázatai: Hengeres PTFE csapágyakhajlamosak a keresztirányú tengelyük körüli váratlan pillanatokra,{0}}a tervezőknek ezt figyelembe kell venniük az instabilitás elkerülése érdekében.

Az EN1337-7 nem vonatkozik a lapos csúszóelemekre; ezeket szabályozzaEN1337-2:2004, amelyre az EN1337-7 mellett kell hivatkozni a teljes rendszertervezéshez.

2, Alapvető tervezési követelmények

Az EN1337-7 szabványnak való megfelelés a szigorú tervezési szabályok betartásával kezdődik, amelyek a teherbíró képességet, a forgási rugalmasságot és a hosszú távú tartósságot helyezik előtérbe. Az alábbiakban felsoroljuk a legkritikusabb követelményeket:

1. Anyagspecifikációk

Minden anyagnak meg kell felelnie az EN1337-2:2004 szabványban (5. szakasz) vázolt kritériumoknak, különös tekintettel a következőkre:

• PTFE lapok: A csapágy szívének, a PTFE-nek alacsony súrlódási tényezővel kell rendelkeznie (Kisebb vagy egyenlő 0,12 szárazon, legfeljebb 0,03 kenve) és megfelelő nyomószilárdsággal (a jellemző értékeket lásd az EN1337-2 10. táblázatában).
• Fém hátlapok: A domború/konkáv lemezekhez (gömb-/hengeres formákhoz) 235 MPa vagy annál nagyobb folyáshatárú acélt kell használni. A PTFE és a fémlemezek (ha használják) közötti ragasztáshoz 1,5 N/mm² vagy annál nagyobb nyírószilárdság szükséges.
• Párosító felületek: A kemény, sima fémfelületeket (pl. rozsdamentes acél vagy krómozott acél) kötelező PTFE-vel párosítani, minimális kopást és egyenletes teljesítményt biztosítva.

A szabvány az ívelt csúszófelületek anyagkombinációit is meghatározza (PTFE + fém) az EN1337-2 9. táblázat szerint – ezek a párosítások a tartósság és a kompatibilitás szempontjából érvényesek.

2. Szerkezeti részletek

• Hajlított PTFE lapok: Konvex vagy homorú hátlapokhoz is rögzíthető, de követni kell az EN1337-2 6.2.1. szakaszát a vastagság, a kiemelkedés (az EN1337-2 szerint mérve, 2. ábra) és a beágyazási mélység tekintetében.
• Homorú hátlapok: Az EN1337-2 6.9. szakasza szerinti szilárdsági ellenőrzésnek kell alávetni, és meg kell felelnie a mérethatároknak (lásd az EN1337-7 7. ábráját), hogy megakadályozza a feszültségkoncentrációt.
• Rögzítő gyűrűk (csak gömbcsapágyak): Ingyenesgömb alakú csapágyak(a szabványban 4a ábra) átalakíthatórögzített csapágyakacél rögzítőgyűrűk segítségével. Ezeknek a gyűrűknek meg kell felelniük a prEN1337-5:1996 (6. szakasz) csapágyakra vonatkozó tervezési szabályainak.

3. Teljesítményellenőrzés

Az EN1337-7 két kritikus teljesítmény-ellenőrzést ír elő a biztonság érdekében:

• Kompresszív stressz szabályozás: A végső határállapotban (ULS) a tervezési axiális erő (Ns,d) osztva az ívelt csúszófelület csökkentett érintkezési felületével (Ar) nem haladhatja meg a PTFE tervezett nyomószilárdságát (fd). Az Ar redukált terület kiszámítása λ×A (az ívelt felület A=vetített területe; λ=csökkentési együttható az EN1337-7 B mellékletéből).
• Forgatási képesség: A fém érintkező felületeknek teljesen le kell fedniük a PTFE-lemezeket, hogy elkerüljék a fém-a-fémmel való érintkezést. A tervezőknek számolniuk kell az EN1337-1:2000 szabványban (5.4. szakasz) meghatározott további elforgatással is, hogy elkerüljék az élfeszültséget.

4. Excentricitás-kezelés

Az EN1337-7 egyedi követelménye a teljes excentricitás (et) szabályozása a csúszófelületek szétválásának megakadályozása érdekében (a tartósság kockázata). Az excentricitás három forrásból fakad:

• Súrlódás (e1): Az EN1337-2 11. táblázat súrlódási tényezői alapján számítva.
• Vízszintes terhelések (e2): Nulla, ha a terheket vezetőkön/rögzítő gyűrűkön keresztül továbbítják.
• Forgatás (e3): Ellentétes az e1-gyel, és a PTFE rögzítésétől függ (konvex vs. konkáv).

A teljes excentricitásnak (et) a vetített csúszási terület „magján” belül kell lennie, hogy a PTFE összenyomva maradjon (σp nagyobb vagy egyenlő, mint 0) a használhatósági határállapotban (SLS). Az EN1337-7 szabvány A. melléklete képleteket tartalmaz ezekhez a számításokhoz.

A csapágyak EU-ban történő forgalmazásához a gyártóknak el kell végezniük a megfelelőségértékeléstEN1337-7 ZA melléklet, amely az építési termékekről szóló irányelvhez kapcsolódik. Két fő tanúsítási rendszer érvényes:

• 1. rendszer: Csapágyakhoz kritikus alkalmazásokban (pl. hidak, ahol a meghibásodás a szerkezeti biztonságot veszélyezteti). Megköveteli, hogy egy bejelentett szervezet auditálja a gyári gyártásellenőrzést (FPC), és állítson ki egy EK-megfelelőségi tanúsítványt.
• 3. rendszer: Nem-kritikus alkalmazásokhoz. A gyártók elvégzik a kezdeti típusvizsgálatot (egy jóváhagyott laboratóriumon keresztül), és saját-megfelelőségi nyilatkozatot adnak ki.

CE-jelölésű csapágyakmeg kell jelenítenie a legfontosabb információkat: a gyártó adatait, a tanúsító szerv számát (csak az 1. rendszernél), az EN1337-7 referenciaértéket és a tervezési értékeket (terhelhetőség, elfordulási szög).

Gömb- és hengeres PTFE csapágyakmegfelelnek az EN1337-7 szabványnak, ideálisak olyan szerkezetekhez, amelyek több-irányú elforgatást vagy pontos elmozdulásszabályozást igényelnek – gyakori:

• Hosszú-fesztávolságú hidak (pl. kábel-hornyos vagy függőhidak).
• Magas-épületek (a szél-ingadozása miatt).
• Szeizmikus zónák (ha integrálják szigetelő rendszerekkel).

A gyakorlati megvalósításhoz az iparág vezetői szeretikLuzetechEN1337-7-nek megfelelő ajánlatPTFE csapágyakszabvaszeizmikus izolációés rezgésszabályozás. Megoldásaik megfelelnek a szabvány tartóssági és teljesítménykövetelményeinek, így használhatók-a projektek számára Európa-szerte és azon kívül is.

Az EN1337-7 több, mint egy műszaki dokumentum – ez biztosítja:

• Biztonság: A szigorú tesztelési és tervezési szabályok megakadályozzák a szerkezeti meghibásodásokat.
• Interoperabilitás: A szabványos méretek és teljesítmény lehetővé teszi a csapágyak működését az EU projektekben.
• Piacra jutás: A CE-jelölés ajtókat nyit az EU 100 milliárd dollár feletti építési piaca felé.

Mérnökök és vásárlók számára az EN1337-7-kompatibilis csapágyak megadása megkérdőjelezhetetlen lépést jelent a rugalmas, kódkompatibilis szerkezetek építése felé.

Az EN1337-7:2004 meghatározza a mércétgömb és hengeres PTFE csapágyak, amely egyensúlyt teremt a műszaki precizitás és a valós{0}}használhatóság között. Az irányelvek követésével és olyan megbízható beszállítókkal, mint a Luzetech, a projektcsapatok biztonságos, tartós és EU-s{2}}kompatibilis szerkezeteket készíthetnek.